Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szepességiek pilisi túrája

2016.04.26

Csobánka – pilisi próbatúra, 2016.ápr.24. vasárnap

Az időjárás nem kedvezett a tátrai túrára készülődőknek, szeles és esős időt fogtunk ki. Ez persze a kedvet és a résztvevők számát is csökkenthette, hiszen aki ennek ellenére végül mégis rászánta magát, hogy részt vegyen: azt hiszem nem bánta meg. Nagy élményben volt részünk: meglátogattuk Neidenbach Ákos barátunkat csobánkai otthonában. Aki egyrészt tájékoztatott a túra szervezésének állásáról, másrészt bemutatta egyedülálló tátrai és hegymászó gyűjteményét. Kertjének magasabb részébe felkapaszkodva emlékműveket és kilátót is találtunk: volt min elgondolkozni, mire emlékezni, és gyönyörködni a pilisi panorámában.

Innen azonban kettévált a csapat: az ifjúság Ákossal tartva igazi hegyi próbatúrát tartott: ami valódi erőpróba volt, patakon átgázolástól egészen a sziklamászásig sok minden volt benne. Hat ifjú indult neki, kettő esti program miatt menet közben kivált. Négy viszont végig maradt, és azt hiszem Ákos jóvoltából maradandó élményt kaptak. A nap végén, a túrát végigcsinálók kissé fáradt, de csillogó szemeiből legalábbis ezt láthattuk (bár a sziklafal kissé „para” volt, tették hozzá, és egyeseknek a patakon átgázolásnál kissé megmerült a cipője).

A felnőttek közben komótosabban, de Csobánkától Pilisszentkeresztig elgyalogolva, a Szentkutat és a Szurdokot megtekintve tettek szép kirándulást. A végcél a pilisszentkereszti Emma vendéglő volt, ahol meleg étel, kellemes hűsítő volt a nap jutalma. Ifjúnak és felnőttnek egyaránt értékes, szép élmény volt: fizikai tréning, csapat-összeszoktatás, ismerkedés, jó beszélgetések.

Isten éltesse Ákost, köszönjük! 

Kedves Mindnyájan!
Örömmel jelenthetem, hogy sikeresen lezajlott a Szepesi Társaság első közös túrája a Pilisben. Az időjárás többeket távol tartott, de majd legközelebb... Nálam kedves érdeklődés övezte a látnivalókat, majd az ifjú és a szenior csapat megkezdte a túrát. Én a fiatalokkal lévén arról számolok be. Mindjárt az indulás után tájékozódási tudnivalókat ismertettem, majd a környező hegyek bemutatása után, váltott vezetéssel bozótjárás következett. A Barackos fennsíkjáról lementünk a Dera (Kovács)-patak medrébe, ahol először a patakokon való átkelések módszereit mutattam be, amit az akkor még  résztvevő szépen teljesített is. Mindenki lelkes volt és szorgalmas. Folytatva utunkat a patak völgyében, annak meanderezését követve még többszöri átkelésre, illetve magában a patakban a folyásiránnyal szemben folytak a vízi gyakorlatok. Ezután kitérve a patakmederből erdei gyaloglással értük el a Pilisszentkereszti-Szurdok előtti parkolót és pihenőhelyet, ahol az társaság megebédelt. Ittértek utól bennünket idősebb túrázóink, mi pedig folytattuk az utat a Szurdokon át. Beérve Pilisszentkeresztre Greschik Dorka és barátnője Weynmayr Elisabeth elköszöntek tőlünk (értük jött Orsi). A további utat Czenthe Istvánnal, Czenthe Lilivel, Greschik Zsomival és Marossy Bencével folytattuk, át a falun és a Forrás utcán ki a földútra, azon egészen a Vaskapuhoz felvezető szurdokvölgyig és fel a szikláig. A Vaskapu a legromantikusabb hazai mászóiskola, gyönyörű elhagyatott környezetben. A viszonylag hosszú (kb. 150 m) sziklaborda, legmagasabb pontján mintegy 20 m, sok szép mászási lehetőséget biztosítva, igen jó mészkő sziklán. Mi a Kis-kapuív völgy felőli bordáját szemeltük ki a feljutásra. Miután a négy résztvevőre felszereltem a biztosítást (beülők, sisakok, stb.) a borda beszállásához mentünk, ahol először egy biztosítóstandot (biztosítóhelyet) építettem ki és mindenkit oda kikötöttem. Ezután én felmásztam a gerinc tetejére és ott is kiépítettem egy biztosítóhelyet. Ezután egyenként felbiztosítottam a résztvevőket, viszont Marossy Bencét a felmászás után mindjárt visszaengedtem, mert nagyon fáztak a kezei. Hozzá kell tennem a helyzetjelentéshez, hogy ugyan a hőmérséklet 6 C fok volt, azonban az erős szél (kb. 60 km/óra, 80 km/ó-ás lökésekkel) jelentősen fokozta a hűtőhatást és hidegérzetet. Tehát Bence leeresztése után, aki lent kikötötte magát a szélvédett standnál, mi tovább folytattuk utunkat. Kiépítettem egy fix kötelet a közeli sziklacsúcshoz, a gerinc legmagasabb pontjához és egyenként mindenki oda rendben meg is érkezett. A szél persze végig erősen fújt és ez a fiatalokat kissé meg is viselte, ami didergésben jelentkezett. Azonban a mászás élménye és az ott tapasztalható látvány szépsége feledtette a megpróbáltatást. Rövid pihenő után el is indultunk visszafelé, mert már 17.30 volt és 18.00-ig ígértem érkezésünket az Emma vendéglőbe. A leeresztések jól mentek és rövidesen mindent összepakoltunk a visszainduláshoz. Azonban még előtte a négy résztvevőnk átadtam egy kis lavinazsinórból készült karkötőt, sikeres első mászásuk és egyben a felmérő túra sikeres abszolválása okán. Most már viszont gyors iramban haladtunk a falu felé és rövidesen meg is érkeztünk az Emmába, ahol finom meleg ételek és italok fogadták a társaságot. A magam részéről itt köszönöm meg Miklós és Heni szíves vendéglátását.
Szép, eredményes nap volt, a résztvevők teljesítették azt a szintet (Dorkát is beleértve), amit vártam tőlük és így nyugodtan nézhetünk a tervezett nyári tátrai túra elé.
A mostani túrán ugyan sziklamászás is szerepelt erre azonban a tátrai túrán nem kerül sor, ez most csak egy kis ínycsiklandozás és a későbbiekre vonatkozó plusz akció volt.
Már ott felajánlottam, de itt is megismétlem, hogy szívesen vezetek még egy hasonló túrát azok részére, akik most nem tudtak ezen részt venni.
Szepesi üdvözlettel
Neidenbach Ákos 

 

 

A mappában található képek előnézete Szepességiek pilisi túrája