Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szepességiek 5. budapesti találkozója, 2014.nov.21.

2014.12.31

Todtenfest - 2014. nov. 21.
Czenthe Miklós képekkel illusztrált beszámolója (Szövegközi képek: Szoláry Henriette, Wein Sarolta)

V. Szepesi Est (2014.nov.21.)

„A múlt azé, aki megműveli”

(idézet Dr.Diószegi György hozzászólásából)

 

clipboard01.jpg

1. ábra Szepes vármegye címere-mézeskalácsból (készítette Czenthe Anna 2013 decemberben)

A szepesi est összehívása, megjelentek

Idő és hely: 2014.nov.21.péntek, 17-20, Budapest, Üllői út 24. evangélikus országos egyház székházának klubtermében. Baráti körünkből megjelent 40 fő, + 4 fő erdélyi vendég. Hollóházy Ildikónak köszönöm a szepesi est rendezésében való sokoldalú segítségét, az általa gondozott szepesi levelezőlista és honlap által nyújtott „kommunikációs segítséget”. Ő küldte ki a meghívót (ráadásul beemelve lányom, Czenthe Anna Szepes címerét ábrázoló mézeskalácsával), ő tartja a kapcsolatot az újonnan jelentkezőkkel, ő tartotta nyilván a hozzászólásra jelentkezőket és a résztvevőket.

Szerencsére, kezd már „megszokottá válni” a találkozás, vannak ismeretségek, a beszélgetés rögtön kialakult. Az elején megvolt a bemutatkozás, név, egy-két szó, hogy felfrissítsük az ismeretséget, megismerjük az először megjelenteket. Ez atmoszférát teremt, hiszen akkor tudjuk, hogy mi a közös, hogy „wir sind unter uns”. Az egymás után szóra emelkedő cipszer leszármazottak között hamar megteremtődött az összhang. Szépen fejlődik a közösség, és ez öröm, a szepesiek összetartozása.

Hollóházy Ildikó beszámolt róla, hogy Zwilling Astriddal, szepesi körünk lőcsei fő támogatójának és biztatójának feltette a kérdést, hogy meg lehetne-e újra rendezni a szepesi találkozót Lőcsén. A 2011 őszi találkozáshoz hasonlóan lehetne, autóval, ill. a kollégiumban, panzióban megszállva, és az Arkada hotelben találkozva. Örömhír, hogy a 2011-ben minket a lőcsei városháza dísztermében szívesen fogadó dr.Milan Majersky polgármesternek a legutóbbi választáson sikerült újólag elnyernie a polgármesteri tisztséget.[1]

Körünkben lehetett Ildikó édesanyja dr.Hollóházy Lajosné Timcsák Edit (a Barcs-család leszármazottja), akit előző években is köszönthettünk, aki nagy szeretettel ápolja lőcsei emlékeit.

Dr. Tankó Attila, a Genersich Antal-alapítvány titkára jóvoltából rövid ideig egy kedves erdélyi család is megjelent, dr.Vass Levente marosvásárhelyi főorvos feleségével és két gyermekükkel (másnap, 2014.nov.22-én Genersich-alapítvány külön díját kapta).

A helyiséget a Magyarországi Evangélikus Egyház biztosította, a technikai felszerelést magam, Czenthe Miklós hoztam. Fényképeket pedig nejem, Czenthéné Szoláry Henriette, Neidenbach Ákos és mások is készítettek. Feleségem pogácsát és sütit is hozott, de többen járultak hozzá még így az esthez, sőt Csillag Bálint finom, saját készítésű bort is kínált.

A szepesi est lefolyása, hozzászólások:

 

clipboard02.jpg

2. ábra Szepesi est az Üllői út 24-ben, az evangélikus székház klubtermében (köszöntöm a megjelenteket)

Házigazdaként köszöntöttem a megjelenteket, említettem a kerek évfordulókat: már ötödik alkalommal jövünk így össze, 2010 óta[2], ill. hogy a lőcsei evangélikusok épp 175 éve, 1839-ben határozták el az örökélet vasárnap alkalmából, a felépült főtéri nagytemplomban a halottakról való megemlékezést (Todtenfest). 

Demeter János hódmezővásárhelyi ref. lelkész, vallástanár – Johann Weisz 18.szd-i lőcsei evang. esperes-lelkész leszármazottja - az örökélet vasárnapja alkalmából rövid áhítatot tartott nekünk, segítve a lelki ráhangolódást, elcsendesedést.

Gyertyát gyújtottunk az elődök, az elhunytak tiszteletére. Az előző évben ill. években elhunytak közül név szerint említettük:

clipboard03.jpg

3. ábra Zsedényi Lilla

Zsedényi Lilla operaénekes-ikonfestő, Zsedényi Béla mártír-politikus lánya elhunyt 2014.ápr.28-án, 87 évesen

A Gölnicbányáról származó, Stuttgartban élt Emmerich Streck / Streck Imre, az evangélikus kárpátnémetek évtizedeken át aktív szervezője 99 évesen hunyt el (Krompach 1915-2013).[3]

Emmerich Hunsdorfer / Hunsdorfer Imre / (1930-2008), aki 1976-tól élt Németországban, sokat tett Késmárkért, a németországi kapcsolatokért (1.Zipser Kulturtage szervezése).[4]

2014.okt.27-én, 69 éves korában hunyt el Gyuris Miklós (Miskolc), a Borsod-Hevesi Evang. Egyházmegye felügyelője, Zwilling Astrid másodunokatestvére volt.[5]

Genersich Margit, a neves cipszer Genersich-família szép kort, 97 évet megért leszármazottja (1917-2014).[6]

Marossy Zoltán 59 évesen hunyt el (Genersich-leszármazott).[7]

dscn1899b.jpg

4. ábra Kandó Judit 

Kandó Judit is megjelent férjével, Francois Cézárral.[8] Szép, képes beszámolót tartott a merényi Scholtz-családról.[9] Nagymamája Hübsch Angéla (Médi) – akit azóta is nagy szeretettel emleget - hintette el benne a Szepesség, Lőcse iránti érdeklődést. A Nagymama megőrizte a régi családi emlékeket, fényképeket, képeslapokat, anyakönyvi kivonatokat, nyomtatványokat a nehéz esztendők, a kitelepítés körülményei között is. A családi leveles-téka így maradhatott ránk, mint a családtörténet valóságos kincstára, amely a régi, elmúlt lőcsei polgárvilág hangulatát idézi. Scholtz Gusztáv Lőcse város főmérnöke volt (többeket Gusztávnak neveztek aztán a következő generációkban).[10] Szepesmerényben vasgyára volt Scholtz Gusztávnak.[11] Apjának, Scholtz Andrásnak, a Késmárkról származó kelmefestőnek Lőcsén, a Kolostor utcában volt a háza, Scholtz Gusztáv  a főtéren lakott, ill. a városfalon túl (Vorstadt, a mai Késmárki út) egy villaszerű, szép, emeletes épület is a család tulajdona volt (ami ma is áll, egy cseh művész lakja).[12] Családi fénykép kacselági, (Lőcse közeli, Igló felé), egy hétvégi nyaralóban levő társaság. Anyakönyvi kivonatok, a rokon Páter Sámuelről, a lőcsei ev.gimn. professzor-igazgatójáról. Régi ruhák, elegáns polgári társaság, a régi világ. Görgeyné Zsedényi Lili néni egy svájci leánynevelő intézetből küldött képeslapján a címzés: „Lőcse, Hongrie”, bizony megdobogtatta a szíveket, hiszen a nemsokára kitört első világháború aztán mindent elsodort… Sok éven át levelezett G.L. nénivel, és ezek a levelek olyan fontosak voltak neki, hogy annyi évtized, közte kitelepítés ellenére megőrizte őket.

Beszélt nagybátyjáról, Merényi (Scholtz) Gusztávról (1895 - 1950), aki belgyógyász és repülőorvos volt, a repülés-orvostan kiemelkedő szakértője. 1938-ban megszervezte az első aerodinamikai intézetet, az első magassági kísérleti állomást, ahol az oxigénhiányhoz való alkalmazkodást vizsgálták. Tervei alapján elkészült a Repülőorvosi Vizsgáló Intézet. 1945-től a Vöröskereszt Kórházának parancsnoka, 1946-tól a HM egészségügyi osztályának vezetője, orvos-vezérőrnagy. 1950-ben Rákosiék az ún. "tábornokper"-ben halálra ítélték, és aug. 19-én kivégezték. 1956. október 13-án újratemették. 1990-ben róla nevezték el a Gyáli úti Kórházat.

 

Greschik Gyula[13] nagyapai teendői miatt csak rövid időre tudott megjelenni, de beszámolt a lőcsei Mészáros utcai háza építésének előrehaladásáról, a szépen haladó munkálatokról (a csatornázást, a homlokzat- és tetőfelújítást kellett megoldani). Hollóházy Ildikó nyáron meglátogatta Gyulát a házában, erről fotókat is mutatott, a nagy munkáról, a szépen fejlődő berendezésről. Családi hagyományuk szerint az ellenreformáció idején az üldözött evangélikusok titkos összejöveteleket, istentiszteletet is tartottak az egyik helyiségben (Steinhausz-Kammer). Családi célokon túl a ház hasznosítására nagyszabású terve van: a Szepesi Ház (Domus Scepusiensis)-alapítvány Budapesten lenne bejegyezve, a szepességi többnyelvű hagyományok, kulturális örökség ápolását tűzné ki célul. Szellemi találkozóhely és műhely lehetne, kulturális közvetítő feladata lenne (kiállítás-szervezés, kutatók-ösztöndíjasok szállása).[14]

clipboard04.jpg

5. ábra Dr.Greschik Gyula átadja Hollóházy Ildikónak és édesanyjának, Timcsák Editnek Zwilling Astrid ajándékát, a dobsinai könyveket

Greschik Gyula átadta Kostelnikné Zwilling Astrid küldeményét Hollóházy Ildikónak és édesanyjának, Timcsák Edit néninek. Az ajándékozás előzménye, hogy segítettek Samuel Klein buléner költő (1847-1915) verseit magyarra fordítani. A dobsinai német nyelvjárást, a bulénert utolsók közt beszéli Gömöry Evelin néni. Ő meséli el egy interneten is látható videón („Mentsük meg a buléner nyelvjárást!” címmel), milyen nehéz volt megőrizni 1945 után a buléner nyelvet. Olyan világ volt, hogy nem volt tanácsos németül beszélni, még otthon sem - nem tudjátok, ki hallgatja az ablak alatt, figyelmeztették őket -, így aztán a megmaradt dobsinai németek is inkább a szlovákot használták. [15]

Mind a három dobsinai könyv nagyon szép kiállítású, német és magyar nyelvű dokumentumokkal, német és magyar nyelvű összefoglalókkal:  

1., Dobsina Bányaváros Testvériség - Brüderschaft - Az 1683-ban alapított bányászegyesület története, RNDr. Ondrej Rozložnik és Ing. Mikuláš Rozložnik

2., Dobsina Bányaváros, RNDr. Ondrej Rozložnik és Dr. Ing Emmerich Hunsdorfer, akiről éppen szóltunk. Részletes történelem, hegy-, vízrajz, geológia, népesség, környék,160 oldal.

3., Piltzius Gáspár: A törökök betörése Dobsinára 1584. okt. 14-én. (a latin eredeti {kiadva Wittenbergben 1671-ben} 1903. évi {Rozsnyó} magyar kiadásáról[16] készült szlovák fordítás, magyarázatokkal és fényképekkel kiegészítve).

clipboard05.jpg

6. ábra Berzeviczy Etelka (állva)

Berzeviczy Etelka családjának múltjával kapcsolatban tartott vetített előadást.[17] A Berzeviczyek ősei Meráni Gertrúd kíséretében érkeztek Magyarországra. Adolf szepesi prépost és sógora, Rudger / Rüdiger comes 1209-ben kapott adománybirtokot a Tátra alján (a későbbi Kakaslomnicot).  A Berzeviczy adománylevél a legkorábbról fennmaradt szepesi oklevél![18]

Meráni Gertrúd a német történelemben jelentős szerepet játszó bajor főúri családból, az andechsi házból származott. Gertrúd II.András magyar király feleségeként a magyar történelem is irodalom ismert személyisége (Katona József Bánk bán c. színdarabja).

clipboard06.jpg

A kakaslomnici Szent László-freskó

Kakaslomnic neve az Anjou-korban élt Kakas (Gallus) mesterről származik. A kakaslomnici templom Szent László freskójáról említette, hogy ismerte azt a plébánost, aki egy véletlen folytán rábukkant a freskóra 1957 k., és aki értesítette a műemlékvédelmet (Édesapja vitte el Kakaslomnicra).[19] A Szent László és kun ábrázolást részletesen, művészettörténeti szempontból elemezte, mondta, hogy a Kárpát-medencei 30-35 Szent László-freskó egyike a kakaslomnici (a Szepességen még a vitfalvi templomban van)[20]. A Berzeviczy-család a királytól megkapta a Szepesbélától észak felé Nedecvárig terjedő területet, avval a feladattal, hogy telepítse be. Nedecvárát is a család építtette (ma Lengyelországhoz tartozik).

A Berzeviczyeknek Sáros megyében is voltak birtokaik, ott fekszik Berzevice, amelytől a család nevét kapta. Berzeviczy Vince (Daróc 1781-Kassa 1834) kassai palotáját is megnézhettük, aki a kassai színházban 1833.febr.15-én először vitte színre a Bánk bánt.[21] Berzeviczy Etelka szólt még Lukács Margitról (1914-2002), Kossuth-díjas, a nemzet színésze, aki ugyancsak játszotta Gertrudis királynőt.

 

clipboard07.jpg

7. ábra Scheirich László

Dr.Tankó Attila meghívta Scheirich Lászlót is, így jelenleg is a Szepességen élő vendégünk is volt. Ő a Lomnici-csúcson működő csillagvizsgálóban dolgozott aktív korában, jól ismeri a Magas-Tátrát.  A tőle megszokott, szimpatikus szerénységgel nagy természeti és művészeti élményt nyújtó tátrai fotókat mutatott, kicsit mindannyian odaképzeltük magunkat a magas csúcsokra.

clipboard08.jpg

8. ábra: Özv.Gyapay Gáborné Kovács Márta (hátul)

Özv. Gyapay Gáborné Kovács Márta, a késmárki Tátray- és a lőcsei Kiray család leszármazottja is eljött.[22] Wieland Anna néniről is érdeklődött[23], akinek rokona, Wieland Arthur is megjelent az esten.[24] Mikor a II.világháború idején Wieland Anna nénit a késmárki német iskolában be akarták léptetni a Hitlerjugendbe, bement az apja, Wieland Albert (Berci bácsi) az iskolába, és mondta, hogy ő fizet a legnagyobb tandíjat, ezért ne kívánják meg, hogy belépjen a lánya.

Dr. Szabó Györgyné Tóth Emese, Lüley Sári néni rokona, nagyapja volt dr. Lüley György, a lőcsei Szepesi Bank igazgatója.[25] Lüley Sári néni művelt, több nyelven beszélő hölgy volt, a lőcsei hölgyek társaságának fontos alakja, nála jöttek össze meghatározott „fogadónapon”. Sajnos naplói nem maradtak fenn[26] (élete végén a csütörtökhelyi öregotthonba került, holmiját aztán olcsón, méltatlan körülmények között a helyiek szerezték meg). Tóth Emese nagymamájának végakarata szerint szeretné a Lüley-sírt a lőcsei (új) temetőben megcsináltatni, nagymamájának ez volt a kívánsága, de szlovákul tudó, helyismerettel bíró segítségére van utalva.

 

clipboard09.jpg

9. ábra Kalmár Piroska, a hadusfalvi Ludmann-család leszármazottja Nádudvarról érkezett

Az esten először tudott részt venni a Mezőkövesden lakó Csépánfalvy Zsolt, aki a Teőke-család leszármazottjaként a szepesi nemesi családok múltjának búvárlását nagy lelkesedéssel végzi. Rögtön megtalálták egymást a Nádudvarról érkező Kalmár Piroskával (és férjével), aki a hadusfalvi Ludmann-család leszármazottja (akik szintén a szepesi lándzsások közé tartoztak). Egy szép Ludmann-családtörténetet is hoztak mutatni, elmondták, hogy vagy 300 éve került el Szepességből Ludmann, Nádudvaron elterjedt család lettek, sok fiúgyerek volt, így a nevet sokan viszik tovább. Piroska testvérével együtt mézeskalácsokat készít, amelyekből nekünk is elhozott, sőt szép széki mintás szőttest is bemutatóul. Piroska elmondta, hogy testvére véletlenül, úgy vett részt többször is a késmárki kézműves-vásáron, hogy nem is tudott családjuk szepesi származásáról. Elhatározták, hogy tovább kutatnak, felfedezik Szepességet maguknak.

clipboard10.jpg

10. ábra Dr.Diószegi György (állva)

Dr. Diószegi-Spillenberger György ügyvéd hozzászólásában a szepesi hagyományőrzés közösségépítő erejét emelte ki. „A múlt azé, aki megműveli” – idézte tréfásan a mondást. A neves lőcsei orvos és művészcsalád, a Lőcsének városbírót is adó Spillenberger-család múltjáról több írást publikált (a legújabbat a magyarországi németek évkönyvében, ebből egy példányt át is adott ajándékba). Minden előadásában kiemeli a tényeken kívül ezt az építő, összetartó elemet, evvel szinte összefoglalta szepesi körünknek is a célját.

Dr. Kurutz Károly elmondta, hogy a Szepesi Szövetség. hajdani elnökének, Krisch Jenőnek (Vas u. kereskedelmi igazgatója) a fiával találkozott.

clipboard11.jpg

11. ábra Rögtönzött kiállítás és a nádudvari Kalmár Piroskáék hozta mézeskalácsok

Egy kis rögtönzött kiállítást is összeállítottam az estre: Lám Frigyest (1881-1955) neves cipszer költő és feleségét ábrázoló két festményt, amelyet jó ismerősünk, dr.Gáspárdy László ügyvéd családi tulajdonából adományozott az evangélikus levéltárnak.[27] Az evangélikus múzeumból került át a levéltárba Herrmann Gusztáv lőcsei díszpolgári oklevele, amelyen Lőcse város címere színesen és viaszpecséten látható. Herrmann Gusztáv Lőcse városának és a lőcsei evangélikus gyülekezetnek nagy mecénása és pártfogója volt, kórházat, árvaházat alapított, a lőcsei evangélikus temetőben kápolnát építtetett, a lőcsei főtéren épületet vásárolt az evangélikus elemi részére. Dobsinai evangélikus énekes- és imakönyv (Dobschauer Gesang- und Gebetbuch …, Leutschau: Werthmüller, 1851).[28] Egy régi levéltári asztal fiókjából előkerült két Trianon korabeli, németnyelvű vers, a cipszerek magyar hűségének a bizonyítéka. Czenthe Anna lányom 2013 karácsonyára mézeskalácsból megcsinálta Szepes vármegye címerét. Továbbá néhány könyv: Nóra Baráthová késmárki helytörténésznek a késmárki temetőről és Késmárk neves személyiségeiről szóló műve, ill. Szluha Márton Szepes vármegye nemes családjairól szóló vaskos műve.[29]

 

Felj. Czenthe Miklós-Hollóházy Ildikó, 2015.jan.2.

 

 

[1] Dr.Milan Majersky a lőcsei katolikus gimnázium tanára, a híres lőcsei katolikus búcsújárás egyik fő szervezője, a polgári oldal (KDH-Kereszténydemokrata Mozgalom jelöltjeként került újra Lőcse polgármesteri székébe (Sonja Polláková közlése). Talán evvel a lőcsei kapcsolatok, hagyományőrzés új lendületet kaphat.

Rövid bemutatkozása, mint polgármester-jelölt: https://www.youtube.com/watch?v=doLoYy212u4

[2] 2010-ben hívtuk össze ugyanitt az első szepesi estet, a régi cipszer összetartás hagyományának a folytatása céljából. 2011: II., 2012: III., 2013.: IV., 2014: V. Az előző szepesi estekről is készítettem feljegyzést, hogy jobban megmaradjon az emlékezetben, és értesülhessenek a résztvenni nem tudók is.

[3]Er war ein Segen für alle Karpatendeutschen”, Karpatenpost (Stuttgart), Nov (11)/2013. Gyászjelentés:

http://www.stuttgart-gedenkt.de/Traueranzeige/Emmerich-Streck

[4] Karpatenblatt (Poprad), 4/2008

[5] http://www.evangelikus.hu/cikk/elhunyt-gyuris-mikl%C3%B3s-egyh%C3%A1zmegyei-fel%C3%BCgyel%C5%91

[6] Judik Zoltán említette és beszélt róla röviden

[7] A szepesi esteken több alkalommal résztvevő Marossy Szabolcs családkutató apjának testvére volt Marossy Zoltán (Ullrichné Genersich Zsuzsa adatai)

[8] Kandó Judit, a nagy magyar feltaláló, Kandó Kálmán családjából származik (Kandó Kálmán a nagyapja testvére volt.). „Kandó Judit a középfokú, majd a főiskolai tanulmányait a „Kandó-iskolában” végezte.”

[9] a családból származik a neves magyar orvos, Merényi (Scholz)  /Merényi-Scholz/ Gusztáv (1895-1950), a repülőorvostan hazai megalapozója

http://hu.wikipedia.org/wiki/Mer%C3%A9nyi_Guszt%C3%A1v

[10] a lőcsei evangélikus temetőben van eltemetve, meghalt 1919-ben

[11] Apai nagyszüleim felmenői, a Tavassy-család (eredeti név: Teichengräber) a 18-19.szd.-ban Szepesmerényben (Wagendrüssel) éltek, s egyikük a vasgyártásban is dolgozott, mint vashámor-vezető (Hammerverwalter)

[12] Sonja Polláková lőcsei gimn. némettanár küldött fotókat az épület mai állapotáról, írta, hogy egy cseh művész lakja a házat

[13] Mérnöki, egyetemi tanári tevékenység:

http://www.uni-miskolc.hu/~mfoldphd/nevek/GGY.HTM

[14] nemrég a szepesi levelezőlistán tette közzé a ház építésével az alapítvány létesítésével kapcsolatos elgondolásait. Mivel többen érdeklődtek, és támogatási szándékukat is jelezték, ezért Greschik Gyula ad tájékoztatást a szervezés menetéről

[16] http://www.rfmlib.hu/digitkonyvtar/dok/rudabanya/piltius_gaspar_a_torokok_betorese_dobsinara.pdf

[17] újságíró, a kassai magyarokkal tartja a kapcsolatot. Berzeviczy családtalálkozót is szervezett. A „Mérnök Újság” főszerkesztője 1998-2008 k.:

http://www.regikonyvek.hu/szerzo/berzeviczy-etelka-foszerk

[18] „terram quandam in Scepus sitam supra Poprad a Scepus eliberatam” (Wagner, C.: Analecta Scepusiensis, 1774-1778, I.k., 105). A Berzeviczy-családról:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Berzeviczy_csal%C3%A1d

[19] http://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/keso-kozepkori-magyar-kiralysag-emlekei/az-eperjesi-gelencei-hejcei-es-kakaslomci-plebaniatemplomok/a-kakaslomnici-plebaniatemplom-14-szazadi-szent-laszlo-legenda-freskojanak-reszlete

[20] Vitfalva község Szlovákiában a Kassai kerület Iglói járásában

[21] kassai magyar nyelvű emléktábláját 1942-ben állították, a háború után eltűnt. Nemrég a kassai magyarok és a család segítségével újraállították. Berzeviczy Vince a 19.szd. első felének neves színházi vezetője volt, a kassai színház keze alatt országos jelentőségre tett szert, ld.:

http://valasz.hu/kultura/magyar-szinhaz-kassan-meddig-27266

http://hu.wikipedia.org/wiki/Berzeviczy_Vince

http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1833_februar_15_a_bank_ban_osbemutatoja/

[22] Tátray-család, eredetileg Kolbenheyer, Késmárkon a 16.szd- óta laknak. Id.Tátray Gergely (1803-1845) 1829-ben lett Szepes megye főorvosa. Fia, ifj. Tátray Gergely (1833-1913) a szepesi orvosegylet alapító tagja és elnöke 1886-1907. A késmárki temető egyik legszebb sírkertje a Tátray családé. Nóra Baráthová késmárki temetőkönyvében említi (Osobnosti dejín Kezmarku. Historicky cintorín / Persönlichkeiten der Geschichte Kesmarks. Historischer Friedhof, 106 o, Vivit kiadó, Késmárk), hogy a Tátray-Kovács-családdal levelezett (23-26, 48-49, 100 o.). Gyapay Gábor az 1988-ban újraindult fasori evangélikus gimnázium első igazgatója volt. 

[23] Kováts Judit Wieland Anna néninél tett látogatásáról beszámolt:

http://www.avorospostakocsi.hu/2013/05/03/se-nevuk-se-emlekuk-2/

Margittai Gábor szepesi magyarokkal való találkozásáról 2003-ban számolt be (Magyar Nemzet):

http://mno.hu/migr_1834/maradtak-az-ezustkatonak-727219

[24] az utolsó szepesi főispán (1910-1918), báró farkasfalvi Wieland Arthur (1846-1921) leszármazottja

[25] a setétkúti és nagylülei Lüley-család Bars megyei származású (iratait a nyitrai állami levéltár őrzi).

Lüley György említése: „Gaucsik István: A magyar és a német pénzintézetek egyesületének megalakulása Csehszlovákiában 1918-1920” c. tanulmányában

http://epa.oszk.hu/00000/00033/00009/gaucsik.htm

[26] pedig Zwilling Astrid is emlegette, hogy Lüley Sári néni naplót írt és abban a lőcsei hölgyek társaságára érdekes dolgok lehettek feljegyezve

[27] az irodalmi német és szepesi cipszer nyelvű költészet művelője, Lám Frigyes (Friedrich Lam) gimnáziumi tanár Magyarországon élt. Válogatott verseiből a Németországban élő kárpátnémetek egy kötetnyit kiadtak: „Friedrich Lam: Unvergessene Heimat” /Felejthetetlen szülőföld/, vál-szerk. A.E.Emeritzy, Stuttgart 1966, 222 l.

[28] Az Evangélikus Országos Levéltárba került kötet Mathilde Nickl tulajdona volt, a beírások 1850-1906 közti dátumúak, és a Dobsináról Kolozsvárra kerülő Reményik-családra utalnak (Schermann Ákos vette észre)

[29] Osobnosti Kezmarku 1206-2009 /Késmárk személyiségei/, szerk. Nora Baráthová, Jadro 2009, 335 l.; Szluha Márton: Szepes vármegye nemes családjai, Heraldika Kiadó, 2013, 462 l.

 

 

http://www.locseitemeto.eoldal.hu/fenykepek/szepessegiek-5.-budapesti-osszejovetele--2014.nov.21-/

A fényképalbum felvételeit - néhány kivétellel - Neidenbach Ákos készítette.

 

A mappában található képek előnézete Szepességiek 5. budapesti összejövetele, 2014.nov.21,

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.