Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Koszorúzás Görgei Artúr lovasszobránál

2018.01.31

Tisztelet a Görgey-családnak!

2018.jan.30-án, Görgei Artúr 1848-as honvédtábornok születésének 200 évfordulóján a szepességi baráti kör megkoszorúzta a budavári Görgei-lovasszobrot. Jándy Péter szerezte be a koszorút, Hollóházy Ildikó látta el szalaggal-felirattal, és ő tette közzé az eseményt, amelyre szép számmal érkeztek: 15-20-an voltunk .

A Görgey-család példa az ősi szepességi családoknak, hiszen a 13.szd-tól folyamatosan éltek e földön. A tatárjárás után kaptak Toporcon birtokot a királytól a Szepesség betelepítésének feladatát kapva. Neveik alapján szász (német) eredetű családról van szó, akik száz évig a szepesi szász autonómiát vezették. Családnevüket a szászok székhelye, Lőcse melletti Szepesgörgőről nyerték. Károly Róbert király oldalán vettek részt a rozgonyi csatában (1312), ahol egyikük életét áldozta. A királyok teljesítményüket és hűségüket földbirtokokkal jutalmazták: a 14.szd-tól már Szepesmegye nemesi családjai közé taroztak. A 16-17.szd-ban vezető szerepet játszottak Szepes vármegyében, alispáni tisztséget is betöltve.

A család a reformáció hívévé szegődött, Görgőn nemesi iskolát tartottak fenn. A lipóti ellenreformáció idején is kiálltak evangélikus hitük mellett: Görgey „Kuruc” János Thököly egyik fő híveként vett részt a kuruc király vezette szabadságharcban. A soproni országgyűlés 1681-ben az evangélikus vallás nyílt gyakorlása helyszíneként, a szepesi artikuláris helyek helyek kijelölésekor Toporcot és Görgőt jelölte meg, a Görgeyek két fő birtokát. Mivel Görgey János a Rákóczi-szabadságharcban is részt vett, a Habsburgok büntetésből a családot megfosztották birtokaik egy részétől. A 18.szd-ban a Görgeyek katonacsaláddá váltak, a hadseregbe állva szerezték vissza a család társadalmi rangját és birtokait. A különféle háborúkban többen életüket is áldozták.

Görgei Artúr édesapja, Görgey György lőcsei polgárlányt, Pertzián Vilmát vette el, az ősi nemesi család ezt nem nézte jó szemmel. Görgei Artúr a lőcsei és késmárki evangélikus líceumba járt, utóbbiban édesanyja nyelvét, a németet jelölte meg anyanyelveként. Az anyagi szükségbe került család tagjaként Görgei, a családi hagyományt követve beállt a hadseregbe, majd vett részt az 1848-49-es szabadságharcban. Vezetésével a magyar honvédek számos dicső hadjáratot és csatát vívtak. Görgei több testvére is részt vett a szabadságharcban.

A görgői templom kertjében nyugvó Görgeyek között az egyik sír három Görgey-fivér hősi halálát hirdeti: „Dulce et decorum est pro patria mori / Dicsőség a hazáért életüket áldozóknak!”. Egyikük az első világháborúban esett el, kettő közülük pedig az 1918 végén a Felvidéket elözönlő cseh légiók ellen kétségbesett küzdelmet felvevő magyar önkéntes egység tagjaként a Vág-völgyi Trencsénkutasnál.

A családtörténetet megíró Görgey Albert leszármazottai máig ápolják a toporci Görgey-sírkertet, ahol kétnyelvű, magyar-szlovák felirat hirdeti a család történelmi szerepét. A rommá lett toporci Görgey-kastélyt pedig helyi szlovák önkéntesek próbálják megmenteni, az épület fölé tetőt húzva. A Görgeyekre Lőcsén is több minden emlékeztet: sírok az evangélikus és városi temetőben, és a főtéri Görgey-ház (mai mozi).

Czenthe Miklós 

 

A mappában található képek előnézete Görgei 200

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.