Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zabler Péter ev. lelkész 1578-1645

2012.10.28

 Zabler Péter 1602-től haláláig - 43 évig - volt a lőcseiek szeretett  lelkésze, 31 évig a szepesi városok seniorátusának püspöke. Áldott tevékenységét az ellenreformáció heves támadásainak és három erdélyi fejedelem felkelésének viharában végezte.

Részletek Ján Havira ev. lelkész: Na hradbach evanjelického Siona c. könyvéből.

 

Zabler Péter és Lőcse

Már a reformáció kezdetétől egész sor kiváló szász igehirdető és tanító működött a német evangélikus egyházban. Bizonyára nem ok nélkül. Szászországból jött ide a reformáció, mely itt lelkes követőkre talált. Csábította őket a lelki rokonság. Lőcse saját törvényeihez tartotta magát, melynek alapja az ősi szász jogi norma volt. (Zipser Willkür). Tehát számukra közeli – rokoni és nyitott volt az élet. Ebben a városban horgonyzott le Zabler Péter.

Zabler szintén Szászországból jött, Meissen környéki Hainból, de a szláv világ sem volt ismeretlen számára. A meisseni őrgrófság 967-ig nem csak a magdeburgi, hanem a prágai püspöki ítélőszék hatáskörébe is tartozott. Maga Meissen is szláv eredetű. A kemény huszita harcok idején, melyek ezen a területen a 15. században folytak, a huszita eszmék is visszhangra találtak.

A Zabler családról keveset tudunk. Meissen város tiszteletben álló lakosai közé tartoztak. Két fiúk volt: Johann, az idősebbik, a közéletnek szentelte magát, Péter teológiát tanult. A wittenbergi egyetemen megszerezte a teológiai magister titulust. 1600. nov. 13-án meghívták Kassára német segédlelkésznek, 1602-ben lett német lelkész Lőcsén.

Már Zabler Lőcsére érkezése előtt terjedtek a hírek az ellenreformáció heves támadásának borzalmairól. Főképp a jezsuiták keltették fáradhatatlanul az ijesztő híreket. A török veszélyre hivatkozva a Szepességen is voltak hajdúk. Lerombolták a városfalakat, kapukat, városházákat, iskolákat. Házkutatásokat végeztek a magasrangú evangélikus tisztviselőknél. A pusztításnak és rablásnak borzalmas következményei voltak. Jött az éhínség, drágaság és - kísérő jelenségként – a pestis. Az 1600-as évben Lőcsét elborította a gyász, a veszteségek és a szenvedés fekete leple. A pestis megritkította a város lakosságát. Egy kivételével meghalt az összes tanító és igehirdető. Ilyen volt Lőcse, amikor meghívta Zablert.

Alighogy megérkezett Lőcsére, Zablernek nagy teherpróbát kellett túlélnie. 1604-ben Barbiano generális elvette a kassai evangélikusoktól a templomot. Ez a tett felbátorította Pethő Márton szepesi püspököt, aki a jezsuiták támogatásával és királyi felhatalmazással a szepességi evangélikus templomokat akarta megszerezni. A lőcseieknek át kellett adniuk a templomon kívül az iskolát, a régi és új kolostort, azaz a kórházat, és a többi egyházi tulajdont is. De Zabler felszólítására a lőcseiek erős elhatározással és kompromisszummentes kiállással végsőkig kitartottak hitük mellett, és megakadályozták a püspöki tervet.

A hőn óhajtott szabadságot az evangélikusok érdekeit támogató Bocskay-felkelés nyomása alatt született bécsi béke hozta meg 1606-ban. A létért való küzdelem, mely átmenetileg nyugalomba került, megmutatta az evangélikus Sion bástyáinak hasadékait. A szétszórt erőket egy egységes egyházi szervezetbe kellett összekovácsolni. S törvényszerűleg így került sor 1614-ben a szepesváraljai zsinatra és két szuperintendencia (egyházkerület) létrehozására.

Az egyik szuperintendensnek Zablert választották meg, aki már 1607-től a 24 szepesi város választott seniora volt. Ilyen örömteli és tevékeny körülmények közt köszöntött be Lőcsére az 1617. esztendő és a reformáció századik évfordulójának ünnepe. Az ünnepélyen részt vett Thurzó Szaniszló gróf is, aki a városi tanács vendége volt.

A bécsi béke kedvezményei hamar érvényüket vesztették. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem ismét felkelést szervezett a vallásszabadság érdekében. 1626-ban Lőcsén tartotta főhadiszállását, és itt ünnepelte a karácsonyt is. Az ő kérésére magyar nyelvű istentiszteletet tartottak. A szószékkel szemben karzatot építettek számára, melyet fekete bársonnyal vontak be.

Zabler Lőcsén megélt egy harmadik erdélyi felkelést is, 1643-ban Rákóczi György erdélyi fejedelemét, amely a linzi békével végződött.

Zabler lőcsei működése alatt nyolc gyermeket nevelt fel. Bátyjának haláláig gyakran látogatott haza szülőföldjére. Itt működött sógora is, Ritter Valentin. Első felesége, Anna, fiatalon halt meg. Zabler ezért gyermekeiben keresett és talált vigasztalást. Annában, aki később Eperjesre ment férjhez, Erzsébetben, valamint Jakabban, aki később polgármester lett Bártfán.

1616-ban Zabler Péter másodszor is megnősült. Roll Annát vette feleségül, egy szomolnoki kereskedő lányát. Ebből a házasságból származó gyermekei: Krisztina, majd Zsuzsanna, aki Johann Windisch, a lőcsei gimnázium rektorának felesége lett, valamint Dorottya. Fiai, Jób és Péter teológiát tanultak. Jób később lőcsei lelkész lett. 1644-ben Zabler agyvérzést kapott, ami a következő évben elkerülhetetlenül sírba vitte. Befejeződött Zabler Péter életútja. A Jakab templomban temették el, ahol első felesége és Jób fia is nyugszik.

Zabler Péter tevékenysége gazdag és sokoldalú volt. Áldásosan működött 45 évig Lőcsén prédikátorként és 31 évig szuperintendensként. Ezen idő alatt többtíz jelentős, fontos tanácskozáson és synóduson elnökölt. 212 prédikátort szentelt fel. Bevezette a lelkészek anyakönyvét, amelybe az újonnan felszentelt prédikátorok kézzel írták be életrajzukat. Ezt az anyakönyvet egészen 1741-ig vezették.

Zabler mint prédikátor, nagy tiszteletnek örvendett. Nem csak vasárnap prédikált, hanem hét közben is. Voltak alkalmi prédikációi, bíróválasztás előtti és utáni beszédei és hasonlók. Prédikációiban reagált a kor problémáira. Prédikációinak szigorú hitvalló jellege volt, mindig csakis a bibliai igazságok szellemét követte. Reagált bennük a valláserkölcsi, családi és házaséletre. Nem hiányoztak a szociális aspektusok sem.

A reformáció törekedett az egyház megjobbítására és az iskolázottság emelésére. Zabler jelentős kötelességei közepette még az iskolát is felügyelte. Ügyelt a már 1544-ben megalapított nevezetes lőcsei evangélikus gimnázium magas színvonalára. Nem egy diák számára éppen ez az iskola nyitotta ki a külföldi egyetemek kapuit az ő idejében.

Lőcsén a reformáció elvei szerint mindenkinek anyanyelvén hangzott Isten Igéje. Zabler működésének teljes ideje alatt szolgált Lőcsén szlovák evangélikus lelkész is, Alauda Bertalan, mégpedig 1601-1645 között. Hosszú lőcsei szolgálati idejük alatt mindketten nagy tiszteletnek és megbecsülésnek örvendtek.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

tankoa@freemail.hu

(Tankó Attila, 2012.10.28 22:12)

Kedves Honlapkezelő! Kedves TmIné Hollóházy Ildikó!
Ki a szerző?
Üdvözlettel: Tankó Attila.
P.s.: Hain Gáspár Lőcsei Krónikájában is szerepenek ezek az adatok?