Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Petzval Ottó

2019.01.13

Petzval Ottó

(1890 előtt élt magyar akadémikusokról írt megemlékezések)
Petzval Ottó 1809-ben jan. 6-dikán született Béla, Szepes megyei városban, ahol atyja kántor volt. Késmárkon a normális, Lőcsén a gymnasialis és Kassán a bölcsészeti tanulmányokat végezte. Az orvosi pályára akart lépni, azonban bátyja, Petzval József — ekkor Pest városánál mérnöki segéd — őt a mérnöki pályára terelte, és így 1828-ban a 19 éves ifjú a pesti tudományegyetemen levő mérnöki intézetbe lépett, ahol tanulmányait végezte. Mérnöki oklevelet nyervén, nem ment a gyakorlati pályára; kitűnő előadási és mathematikai tehetségei által magára vonta a figyelmet és a mérnöki intézetnél mint correpetitor lépett föl. 1837-ben ugyanezen intézethez a vízépítészettan helyettes, két évvel később (azaz 1839-ben) a felsőbb mennyiségtani tanszékre egyetemi tanárrá is kineveztetett. 1840-ben a bölcsészettudori fokot nyerte el. 1843/44., 1844/45. és 1845/46, továbbá 1860/61, 1861/62. és 1862/63. tanévekben, tehát összesen 6 éven keresztül bölcsészetkari dékán volt. A szabadságharcz után a vízépítészettanon kívül a gyakorlati mértan tanárát is helyettesítette a mérnöki intézetnél. Két év múlva, a mérnöki intézet és a József ipartanoda egyesülése alkalmával, szintén helyettesi minőségben volt alkalmazva az egyesült intézetnél 1857-ig. 1858-ban a magyar tudományos Akadémia rendes tagjává megválasztotta. Ezen alkalommal az Elemi mennyiségtan (1856) czímű munkája az akadémiai nagyjutalmat, továbbá 1864-ben az Erő és Géptan (1861) czímű műve az akadémiai nagyjutalomnak a felét nyerte el. 1872–83-ig a m. kir. tud. egyetemen a csillagászati tanszéket is helyettesként vezette. Előbb a gymnasiumi, később a középtanodai tanárvizsgáló-bizottság bizottsági, az országos középtanodai tanáregyesület tiszteletbeli, és a szabadságharcz előtt és az után — több mint 10 éven keresztül — a gőzkazánok és gőzgépek vizsgáló-bizottságának szakértő tagja volt. 1877-ben april. 12-dikén a budapesti m. kir. tud. egyetem bölcsészeti kara ünnepélyes rendkívüli ülésén Petzval Ottónak a magyar tudományos irodalom és közoktatás körül, különösen pedig a tudományegyetem irányában több nagybecsű mennyiségtani és ezzel rokon művek megalkotása és közzététele, 40 évi tanári ernyedetlen buzgalmát, gazdag eredményű működés fáradhatlan igyekezettel szerzett hervadhatlan érdemeit — örök emlékül — jegyzőkönyvbe iktatta. Ezen alkalommal ő Felsége 40 évi egyetemi tanárkodása és a közoktatás terén szerzett érdemeiért a vaskorona rend 3-ad osztályú jelvényével díszítette fel. Meghalt 1883-ban aug. 28-dikán. Irodalmi munkái: Scientiae Mathematicae Elementares (Pestini, 1848); Nyugtan és Moztan (Pest, 1848); Vízépítészettan (Pest, 1850); Felsőbb mennyiségtan (1–2. köt. Pest, 1850); Gyakorlati mértan (Pest, 1850); Populaere Mechanik (Pesth, 1852). Az elősoroltak kőnyomatban jelentek meg. Elemente der Mathematik und Geometrie (1–2. köt. Pest, 1856); Elemi mennyiségtan (Pest, 1856); Erő- és géptan (kiadta a magy. tud. Akadémia, 1–2. köt. Pest, 1861); Géptan a reáltanodák, felgymnasiumok stb. számára (Pest, 1862); Felsőbb mennyiségtan (kiadta a m. tud. Akadémia, 1–2. köt. Pest, 1867); A csillagászat elemei, különös tekintettel a mathematikai földrajzra stb. (kiadta a magy. tudom. Akadémia, Bp., 1875); Egy forgatási gőzmozdítónak gyakorlati elmélete (akadémiai értekezés, kéziratban). 
Forrás: Régi Akadémiai Levéltár

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.