Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Ludmann Ottó 1839-1936

2016.03.18

Az évszázadok során több kiemelkedő személyiség is született a szepesi tízlándzsás Ludman nemzetségből. Közülük az egyik szintén hadusfalvi ágból származott, s Lőcsén született; Ludmann Ottó (1839-1936) tanár, egyházkerületi kollégiumi rektor, főgimnáziumi igazgató Eperjesen.

Életéről, munkásságáról 

Zeman László: Gymnasiológia  c.  összeállításban emlékezik meg.- http://mek.oszk.hu/01500/01556/01556.pdf - 57-72 oldalakon.

tízlándzsás Ludman nemzetség történetét Ludányi Zoltán ismerteti az alábbiak szerint:

A Szepességben a Ludmanok  XIII. század közepén tűnnek fel. Származási eredetűkkel kapcsolatosan több eltérő irányú kutatás és eredmény  is  létezik, de e vonatkozásban további pontosításokra van szükség. Ezen azért sem kell csodálkozni, mert Fekete Nagy Antal életművében is fontosnak tarja megemlíteni, hogy "Általános vélemény, hogy a Szepességre vonatkozólag sokkal több, a tatárjárást megelőző korból származó oklevél volt, de az oklevelek elpusztultak."

 ... és elpusztult a Tízlándzsások jelentős része is. Hiszen addig az ő kizárólagos feladatuk volt a terület katonai védelme. Ők nem menekülhettek az ősrengetegbe... Aki részese volt egy ilyen szörnyű tragédiának, annak írmagja sem maradhatott; s róluk már nem igen emlékezik meg név szerint az utókor. Akik életben maradtak, talán sikeres új életet is kezdhettek...

Ennek igazolásaként aztán folytatja Fekete Nagy Antal is: "... a tatárjárás által erősen megritkult lándzsásnemesség területe korábbi nagy kiterjeszkedésével szemben alig pár falura zsugorodott össze."

"A lándzsásoknak a tatárjárás után egyetlen székük maradt, azonban okleveles anyaggal bizonyítható, hogy volt egy másik, a szepesi vártól nyugatra elterülő szék is, amely azonban a lándzsásnemesség erős megfogyatkozása következtében a tatárjárás után nem tudott újraéledni."

A Ludmanok - például - a következő településeken is éltek: Jekelfalva, Béla, Mátéfalva, Csepánfalva, Edusfalva - Hadusfalva, Mahalfalva, Káposztafalva, Igló, de már 1393-ban Kassán is...

Vezetéknevünk írása az idők folyamán eltérő formákban lett rögzítve. A Felvidék írásos emlékei mindkét formában írják: egy és két "n" betűvel. Lőcse környékén gyakrabban fordul elő ugyanazon személyek nevének ilyen módon történő írása. A nádudvari betelepülést követően még változatosabb lett nevünk írásmódja. Elsősorban véletlenszerűen, de szándékosan is.

Kassakürti Ludman László írja a családtörténetet összefoglaló könyvében, hogy:

"... a család birtokában lévő eredeti nemesi oklevél, melyet a Tízlándzsás Szék állított ki - Betlenfalván - Ludman névre szól."

"1300-as évektől 1500-ig virágzó família. 1550-es évtől 1650-ig gazdasági hanyatlást mutatnak. Béláról és Csépánfalváról visszahúzódtak hadusfalvi birtokukra. A família birtokos szárnya összezsugorodik, másik része a közhivatalok felé orientálódik, azaz bevonulnak a városokba..."

"1600-1700-as években Szepes-vármegyéből délfelé húzódnak Gömör-, és Abaúj-vármegyékbe. Ludman Mihályt - Hadusfalváról - 1691-ben már Nádudvaron találjuk..."

Tehát egyik águnk - melyhez én is tartozom -, ebben az évben már 325 éve, hogy a belső országrészbe települt át; és a Ludmanok történelmének új fejezeteit mi már itt is írjuk.

Szükséges megjegyezni, hogy a történelem zivatarai során nemzetségünk tagjai nemcsak országunkban, de a nagyvilágban is szétszóródtak...  

Az évszázadok során több kiemelkedő személyiség is született a szepesi nemzetségünkből. Közülük az egyik szintén hadusfalvi águnkból származott, s Lőcsén született; Ludmann Ottó (1839-1936) tanár, egyházkerületi kollégiumi rektor, főgimnáziumi igazgató.

Külön elgondolkodtató, hogy olyan lándzsás leszármazott volt, kiről azt írja Szlávik Mátyás,

"...a maga egyéniségében harmonikusan egyesítette a cipszerek sok jó tulajdonságát: azok közismert szorgalmát, takarékosságát, vallásosságát, jellemszilárdságát, és tettekben és áldozatos szolgálatokban megnyilvánult lelkes hazafiságát."

Ludmann Ottó életútja szép példája a Szepesség társadalom átalakulási folyamatának, hiszen sokan nem is tudták róla, hogy eredetileg ősi tízlándzsás leszármazott volt.

* * * * *

Ludmann Ottó portréja a Képgaléria arcképcsarnokában:

http://www.locseitemeto.eoldal.hu/fenykepek/8-arckepcsarnok/arckepcsarnok/

Életének méltatása: (Társadalomtudományi Szemle I. évfolyam 1992/2. szám)

http://epa.oszk.hu/00000/00033/00002/zeman.htm  (Zeman László írása), továbbá

Szlávik Mátyás: Ludmann Ottó 90 éves születésnapjára (Protestáns Tanügyi Szemle, 1929)

http://library.hungaricana.hu/hu/view/ProtestansTanugyiSzemle_1929/?pg=262&layout=s

Székesfehérvár, 2016.03.15.

Ludányi (Ludmán) Zoltán     

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.