Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Hohenlohe - a leggazdagabb tátrai földbirtokos

2016.09.14

A Tátra leggazdagabb földesura

Christian Kraft zu Hohenlohe-Öhringen (1848-1926) porosz mágnás, koronaherceg, generális és a német császár főkomornyikja gazdagságát tekintve a világon bárhol élhetett volna, de ő első látásra beleszeretett a  Bélai-Tátrába, és itt élte le életének nagy részét. 1879-ben vásárolta meg Alapi Salamon Kornéliától a Magas-Tátra legértékesebb részét képező javorinai és lendaki uradalmat, melyet annak családja mintegy 300 éve birtokolt. Annyira jól érezte magát  a tátrai csúcsok alatt, hogy birtokát tovább növelte Felső-Hágival, a Batiz- és Menguszfalvi völgyekkel, valamint lendaki, zsári és szepesbélai területekkel. Több mint 10 ezer hektár tátrai erdőt és magashegyi rétet vásárolt össze. De a szívügye mindig a Fehér-víz-völgy és a Jávor-völgy volt.

A szenvedélyes vadász és természetrajongó sem az ittélők, sem vendégei előtt nem titkolta, hogy reprezentatív vadászterületet akar kiépíteni elsősorban szarvasok tenyésztésére. El akarta érni, hogy a Magas- és a Bélai-Tátrában ez a faj domináljon. Ez az álom rengeteg pénzébe került, de a 20. század elején Javorina büszkélkedhetett az egyik legszebb, legjobban karbantartott és legjobban gazdálkodó vadászterülettel, melyet egész Európa csodált.

Javorina nemcsak a hatalmas birtok központja, hanem a herceg otthona is lett. A javorinai rét fölött impozáns vadászkastélyt építtetett fából, 1884-től itt lakott lengyel feleségével, Lubrianec-Dambska Otiliával. Stílusos kis fatemplomot is építtetett, melyet Szent Anna tiszteletére szenteltek fel 1903 nyarán.

A hercegi vadászkastély

18 vadászt hozott Stájerországból, akik nem csak új vadászházakat, hanem cselédet is kaptak, hogy csak a vadakra legyen gondjuk. A falu lakosait meghagyta házaikban, csak a magashegyi legelők bérleti szerződéseit bontotta fel. A herceg és tapasztalt vadászai az erdőhatár felett nyugalmat akartak, nem akartak teheneket, juhokat, pásztorokat, akik zavarták volna a szarvasokat. A stájer vadászok rendet csináltak a vadászterületen. Elsősorban a gorál orvvadászokkal volt sok bajuk. Lényegesen csökkentették a ragadozó vadállatok  állományát. Farkas, hiúz vagy sas kilövését vagy befogását a herceg külön jutalmazta. A medvéket sérült és beteg lovak segítségével csábították a Jávor-völgy bizonyos helyére, hogy az éhes medvék ne veszélyeztessék a hasznos vadakat.

Hogy a lendaki és javorinai erdők a lehető leggazdaságosabbak legyenek, Hohenlohe nagy hangsúlyt fektetett minőségi erdők nevelésére és kitermelésére. Az erdészeknek sokkal többet fizetett, mint más tátrai erdőbirtokosok, és természetbeni juttatásokkal is csábította őket. Lakást, tüzifát, konyhakertet és legelőt is kaptak. Szezonális munkákra mégis kellett napszámosokat is fogadnia a környező falvakból. Előírta, hogy az erdő felújítását a kitermelés és az irtvány megtisztítása után azonnal meg kell kezdeni. A frissen erdősített területen szigorúan megtiltotta a szarvasmarhák legeltetését. Az erdei munkások munkamoráljának javítása érdekében leromboltatta a falu kocsmáját. Nem csak erdészekből, hanem fuvarosokból és kocsisokból is hiány volt a századfordulón. Ezért magyarországi, Debrecen körüli birtokáról 11 kocsist hozott a tátrai csúcsok alá.

A javorinai uradalom felső vezetését 12 alkalmazott látta el. A vadászterület felügyeletéről két fővadász, 10 vadász 2 inas és négy csősz gondoskodott. További 8 személy az erdészetért felelt. Az erdei személyzet egyenruháját Késmárkon varratta. 16 javorinai és podspádi embernek biztosított munkát a kartongyár. Iskolát alapított vadászinasok képzésére.

Hogy frissítse a génállományt, Pétervárról hozatott urali szarvast, ez azonban 5 év múlva tüdőgyulladásban elpusztult. Az Altáj alól hozatott két szarvast és két borjút, melyeket a Murány alatt engedtek ki a természetbe. Az Angliából hozatott fehér szarvasokat nem sikerült akklimatizálni a magashegyi környezetben.

Szép summát emésztett fel a vadak téli táplálása. A javorinai pékek naponta fél tonna kenyeret sütöttek, melyet széthordtak a vadetetőkbe. Emellett szénát, zabot, árpát, gesztenyét, rozskorpát, rozs- és bablisztet és sót kaptak a vadak. A medvéknek évente 120 beteg lovat tálaltak fel, melyeket a tátraalji gazdáktól vásároltak össze.

A herceg az első tíz évben megtiltotta a vadászatot, de később nagy társasági vadászatokat rendezett kedves felső-ausztriai vadfelügyelője segítségével.

Hohenlohe hercegnek 1910-ben a bécsi vadászati világkiállításon nyílt alkalma bemutatni tátrai vadászterületét. A szép, fából épült kastélyban kiállított trófeái és preparátumai a korabeli sajtó szerint a kiállítás legszebb darabjai voltak. A javorinai revier minden lakója képviselve volt: szarvasok, őzek, zergék, kőszáli kecskék, bölények, vaddisznók, de a ragadozó vadak trófeái is: medve, hiúz, farkas, vidra és sas. A vadászterület legszebb virágkorát 1912-ben érte el, ekkor becslések szerint 1200 szarvas, 650 zerge, 150 kőszáli kecske, 24 bölény és 30 medve élt benne.

Hohenlohe herceg jó viszonyban volt alkalmazottaival és a falubeliekkel, de a tátrai és környékbeli földesurakkal szemben gőgös és arrogáns volt. A turistákat kárcsináló betolakodóknak tartotta. Nem tisztelte az államot sem, amelyben élt és hatalmas birtokot szerzett. Ignorálta törvényeit, lebecsülte hivatalait, Szepes vármegyét és a mezőgazdasági kormányzati köröket.

1922-ben súlyos betegségben meghalt Otilia, akit végakarata szerint a javorinai temetőbe temettek. Alig négy év múlva temették mellé a leggazdagabb tátrai földesurat is, aki magyarországi birtokán hunyt el. Síremlékükre a herceg életét meghatározó jelmondatot vésték: „A kötelesség mindenek előtt”.  A szomszédos kis Szent Anna templomban az oltár előtti padon, ahol feleségével ült, máig ott díszlik a Hohenlohe család címere.

A  vadászkastély ma a Szlovák Köztársaság elnöki kancelláriájának  igazgatása alatt áll. Aki Javorinából a Hátsó-rézaknák völgyébe kirándul, egy ideig a herceg által épített úton halad, de a kastélyhoz vezető út utolsó szakaszát „Magánterület – tovább menni tilos” tábla zárja el.  

Forrás: http://zivot.cas.sk/clanok/30906/najbohatsi-zemepan-to-co-vybudoval-v-tatranskych-lesoch-obdivovala-cela-europa

 

 

A mappában található képek előnézete Javorina

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.