Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A belépés ingyenes

Valószínűleg a székesegyházak a legjobb helyek ahhoz, hogy az ember magába nézzen. Az első padok egyikében, a szívbemarkoló zene alatt láttam egy hölgyet – turistát – aki tágra nyitott szemmel nézett, és közben ömlöttek a könnyei. Magam is meghatódtam. Ez másutt, nyilvánosan nem történhetett volna meg.
A székesegyház az a hely, ahol az ember lelkileg felemelkedhet. Nem csak Isten Igéjétől. A zenétől is. Ilyen okokból nyitottuk meg az evangélikus templomot is a nyilvánosság előtt, hogy hangversenyeket rendezhessünk. Az interpretálók teljesítménye mellett érezni lehet a hallgatók jelenlétét is. És ezt a mi templomunk befogadóképességével lehetővé is teszi. Az első találkozások után a hallgatók száma növekszik. Az idei hangversenyek a „Pál mester napjai” alkalmából ezt megmutatták. A kultúrált hallgatók növelték a templom meghittségét és a kölcsönös kapcsolatok melegségét is. A hangversenyt nekünk, városi polgároknak rendezték. Örültünk, hogy ennyien érdeklődtek efféle események iránt. Higgyék el, hogy kisebb érdeklődés mellett nem lett volna ilyen nagy siker. Örültünk, hogy végül is olyan foglalkozású emberek is eljöttek, akiket azelőtt már régen vártunk. Nem tételeztük fel, hogy idegenek részéről is ilyen nagy érdeklődés lesz. Ezért a jövőben, ha lesz jövő, és remélem, hogy lesz, jöjjenek, Kedveseim, minden alkalommal!
A hangversenyek színvonala függ a művészek és a rendezők teljesítményétől, ahogy az idei NAPOK-ban teljesítettek. Időre tudták biztosítani a csúcsművészeket, és képesek voltak teljesíteni a nem kevés anyagi igényeket is. Ezeket nyilvánosan közölni kellett volna, hogy a közönség tisztában legyen azzal, hogy semmi sincs ingyen. Ha netán valakinek eszébe jutott volna, hogy a művészek igénye túl magas, gondolja meg, hogy hogyan nőttek ők fel a művészetükhöz. Amíg mi (néhányan) iskola után csúszkáltunk a jégen, játszottunk, ők már akkor csiszolták a tehetségüket, és biztosan nem könnyű az ő előkészületük a jelenlegi munkájukra, ezt értékelni kell. És van még egy megjegyzésem: Ha nem lett volna ingyenes a hangverseny, lett volna-e ilyen nagy közönség? Ezúttal a város állta a költségeket. Köszönet ezért az elhatározásért!
További hangversenyeket is fogunk rendezni, saját rezsiben, föltételezve, hogy a hallgatók hozzájárulnak tehetségük szerint. Most is, mikor az „Arany hegedű” hangverseny volt, egy nyugdíjas hölgy hozzájárult 20.-SK-val, utána egy vállalkozó hölgy belegyűrt a perselybe egy piros „lőcsei” bankót. Ennek így kell lennie. A lelki táplálékért is kell valamit áldozni. Igen, a második hangverseny tolongásában ez nem volt lehetséges, és mint rendezők erre nem gondoltunk. Úgy, hogy ha nem is hívjuk meg a legkiválóbb művészeket, semmi sincs ingyen. Akkor is, ha az csak vacsorapénz, vagy útiköltség, vagy más csekély figyelem.
A kevésbé híres művészek teljesítménye is elismerést érdemel, és a mi művészeink is kiválóan teljesítenek. Ezt láttuk is utolsó este a nagy pódiumon.
Sok lőcsei először volt a templomban. Amíg az időjárás engedi, továbbra is nyitva lesz, hogy mindenki megnézhesse őseink építészeti mestermunkáját. Soknak a neve olvasható a padokon. Az idegenek is elolvashatják őket. Higgyék el, ezt nem vallási propagandának szántam, de azt hiszem, hogy ez az információ a LIM-be tartozik.
A belépés a templomba továbbra is ingyenes.
                                                                                                                     (AK)

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

tankoa@freemail.hu

(Tankó Attila, 2009.11.13 00:56)

Kedves Astrid Kostelnikova és Hollóházy Ildikó! (vica versa)
Kérem, hogy folytassák áldozatos munkájukat.
TA