Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Szalatnai Rezső: Lőcse

2009.10.24

Ne menj előbb sehová, míg végig nem jártad a téglalap alakú Körteret. Itt van a Thurzó-ház, olasz és lengyel építészeti elemeivel, kívül reneszánsz, belül gótikus. Lőcse legjobban megvédett magánépülete ez. Demkó Kálmán, aki Lőcséről kitűnő, tartalmas történetet írt, nem győzi a kesergést és megbotránkozást, hogy lőcsei tanárkodása idején, a 70-es években, minden tiltakozása és könyörgése ellenére, mint bontották le az új kereskedő és mészáros tulajdonosok a Körtér egy-egy szép gótikus házát, a lefüggő gótikus keresztboltozattal és szép zárókővel. De még így is néhány meleg reneszánsz homlokzatot és árkádos udvart sikerült megtartani. Demkó azt hiszi, hogy egykor az egész lőcsei Ring, a Körtér körül volt véve árkádokkal, mint Krakkó főtere vagy Zsolnáé, az 1711-i tűzvész alkalmával ez a sajátosság eltűnt. A Ring-Bürgerek házai voltak ezek, de hol vannak már a büszke piaci polgárok?


Házaik kívülről ékesek, belülről érthetetlen módon kuszák és kicsinyek. Ahol ma háromnál több ablak látható, mind új ház, az elpusztult régi házak összeépítéséből jött létre. Lőcsén, mint mindenütt, borzasztó tüzek pusztítottak időnként. A szobák oly szűkek voltak, hogy amikor 1622 januárjában Bethlen Gábor a morvaországi Uhersky Brod melletti táborából hazatérve Lőcsén akar megpihenni, a fejedelemasszony előreküldi Komáromy Istvánt, hogy az általa kijelölt három házat ajtókkal kössék össze. Ilyen mesterien rossz és kényelmetlen lakásbeosztást keveset láttam életemben, mint az itteni régi házakban, de még azokban is, amelyek csak száz-százötven évesek. Csak később csinál magának némi kényelmet a kései biedermeier, de a zenélőóra így is fontosabb, mint például a fürdőszoba. A családi címer vagy legalább az építő tulajdonos nevének kezdőbetűivel ellátott jelvény természetesen mindenütt megtalálható. A lakók nyugodtan pörölhettek. A méternyi vastag falakon át nem ment semmiféle hang a szomszédból. A falakba ágyak, szekrények számára való mélyedéseket csináltak. Még most is találunk régi lőcsei házakban ilyen falba rejtett almáriumokat meg könyvszekrényeket.

Könyvtár! A stílushoz szervesen hozzátartozott a könyv is. Lőcse az ország egyik legbecsesebb könyvtárvárosa, s alig tudnak erről az emberek. Az evangélikus egyházközségnek 26 ezer kötetes könyvtára van, német, latin és magyar nyelvű munkák, többek között egy Luther-biblia a reformátor aláírásával, aztán Hain Gáspár krónikájának kézirata, az első kiadványú Tranoscius. Greschik Viktor iskolaigazgatónak több mint tízezer kötetnyi könyvtára van, báró Mariássy Tibor volt főispán családi könyvtára is itt van: 5200 kötet. Csáky Vidor gróf családi könyvtára 5700 kötet, történelmi és jogi könyvek nagyrészt. A lőcsei, ma szlovák reálgimnázium tanári könyvtárában tízezer kötet könyv van, köztük nem egy értékes mű. A Kaszinónak 4000 magyar könyve van, főleg szórakoztató próza, a Szepesi Történelmi Társulatnak közel hatezer kötetes könyvtára van, a minoriták rendházában 3700 könyv található, a községi könyvtárban ezernél felül, a katolikus olvasókörben nyolcszáz kötet. 

(Szalatnai Rezső: Lőcse. Tátra-almanach. Szlovenszkói városképek, 1938) 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.