Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Steinhausz-kamra

2011.04.12

http://www.evelet.hu/archivum/2004/35/131

Eleink leleményessége

Dr. Greschik Gyulával beszélget D. Szebik Imre püspök

Greschik Gyula mérnök, egyetemi magántanár. 1975-ben a mûszaki tudomány kandidátusa, majd 1996-ban PhD fokozatot szerzett. A számos hazai és nemzetközi tudományos szervezet életében aktívan részt vevõ és dolgozó mérnöknek mozgalmas és elismert szakmai munkássága mellett volt igénye arra, hogy figyelmet fordítson családi múltjának és örökségének ápolására, a régi idõk emlékeinek feltárására. Greschik Gyula ugyanis annak a felvidéki, Lõcsén található háznak a résztulajdonosa, mely emlékezetes szolgálatot tett az egykor nehéz helyzetbe került evangélikusok számára. Az épület ma is Lõcse egyik utcájában áll, de ma már egészen más szerepet tölt be, mint egykoron…

– Tudomásom szerint a házban van egy olyan helyiség, ahová az 1700-as években az evangélikus hívek a katolikus egyház ellenõrzése és istentiszteleti tilalma elõl menekültek.

– Igen. A képen látható ajtó története nagyon érdekes. Az ajtó mögött ugyanis egy nagyobb helyiség található, amelyben annak idején a lõcsei evangélikusok istentiszteleti alkalmakat tartottak titokban, mivel nyíltan ezt nem tehették. A gyülekezet természetesen énekelt, de hogy ezt ne hallják meg a katolikusok, valaki kint maradt, hogy az ajtó melletti fáskamrából kihordja a fahasábokat, s a vasajtó elé rakja. Így álcázták magukat. Nagyon kellett vigyázniuk arra, hogy eszébe se jusson valakinek rájuk nyitni az ajtót. Egy farakás mögé senki sem néz be. Furfangosak voltak eleink. Amint vége lett az istentiszteletnek, a fahasábok visszakerültek a kamrába, és a hívek egyesével hazamehettek. Így nem keltettek feltûnést, senki sem fogott gyanút.

– Éppen két házról van szó, melyet egy átjáróval kötöttek össze.

– Feltehetõen a 13-14. században épült a ház magja, mert akkoriban volt a város elsõ építkezési ciklusa. Az átjárót csak késõbb építették hozzá.

– Ma is laknak ebben a régi, nagy házban?

– Körülbelül 15 évvel ezelõtt halt meg az utolsó lakó, ma már senki sem lakik az épületben. Ez meg is látszik az épület állagán.

– Nem kötelezte a lõcsei város hatósága, hogy hozassa rendbe az épületet?

– De igen, ezért már több alkalommal is haladékot kellett kérnem. Nemrég jutott tudomásomra, hogyha nem újíttatom fel, a város teszi meg helyettem, de nem biztos, hogy ez anyagilag kedvezõ lesz számomra. Miután az 1700-as átépítés kapcsán harmadrendû mûemlékké nyilvánították, kevés támogatást remélhetek. De rendbe szeretném hozni – ha bírom.

– A belsõ teret Steinhausz-kamraként emlegetik. Honnan származik ez a név?

– Édesanyám Mikolik volt, édesapám pedig Greschik. A Kardeván család lakott utoljára ebben a házban, Mikolik nagyanyám Kardeván lány volt, édesanyja Steinhausz. Anyai ágon öröklõdött az épület és a történet is. Én is így örököltem. A Steinhauszok birtokában volt körülbelül 200 évvel ezelõtt. Családon belül a szóban forgó kamrát ezért Steinhausz-kamrának hívtuk. Még egy érdekesség, amit megemlítenék: Mikolik nagyapám volt a Deák téri evangélikus iskola igazgatója 1895-tõl 1925-ig, nagyanyám pedig ott tanított. Nagyapám orgonálása mellett édesanyám sokszor énekelt a templomban. Szerették szép hangját.

– A lõcsei szlovák evangélikusok számon tartják ezt a házat?

– A lõcsei evangélikusok közül nekem egy-két helyi családdal van kapcsolatom, akik még magyarul vagy németül beszélnek. Mivel a család elköltözött Lõcsérõl, régi, szép bútorait dédnagyanyám halála után odaadta az evangélikus egyháznak. Amikor 1942-ben szüleimmel Trianon után elõször ott jártam, megmutatták õket. Néhány évvel ezelõtt azonban elég kellemetlen élményem volt. Ezeket a berendezési tárgyakat ismét meg szerettem volna tekinteni, de amikor istentisztelet után németül és magyarul próbáltam beszélni a helybeliekkel, akkor õk azt mondták, hogy csak szlovákul tudnak beszélni. Mivel szlovákul kevésbé tudok, becsukták az ajtót. Ennek ellenére szeretnék sort keríteni a kapcsolatfelvételre.

– A 18. századi evangélikus–katolikus feszültség nyomán kialakult kényszerhelyzetben a gyülekezet meddig igényelte az istentiszteletek tartásának lehetõségét a Steinhausz-kamrában?

– Ezt nehéz lenne megállapítani. Az evangélikus temetõben késõbb épült fatemplom, majd a város fõterén 1837-ben épült és használatba vett templom az evangélikus közösségnek méltó istentiszteleti helye lett. Azonban a család birtokában lévõ házunk bizonyos boltíveinek kirajzolódó látványa az épület múltjából még többet is sejtet…

Lejegyezte: Horváth-Hegyi Olivér


Hozzászólások a cikkhez:

Steinhausz kamra
Dr.Greschik Gyula - távoli rokonunk - cikkéhez szeretnék hozzá szólni. 1654-ben már a Steinhauszok Szepesolasziban éltek,majd Lõcsén a fõtéren a Fabricius ház melletti ház volt az övék és még a Mészáros utcában.Ma a fõtéri ház emeletén "kinai bolt" van. Kereskedõk voltak az õseim. Errõl a kamráról,illetve,hogy egy titkos ajón mentek be egy rejtekhelyre istentiszteletet tartani,errõl én is hallottam. A Mészáros utcai ház valóban romos. Gondolom,hogy fontos megjegyezni még,hogy apai nagyanyám Trajtler Jolán révén rokonságban vagyunk Trajtler Gáborral,sõt nagyon is tartjuk a kapcsolatot. Greschik úrral én még sajnos nem találkoztam,de Tibor bátyámat ismerte. Remélem majd erre is sor kerül. Trajtler Gábor többször is volt nálunk Csopakon,remélem egyszer Õt is vendégülláthatom. Üdvözlettel: Steinhausz György
Steinhausz György, 2006-02-12 18:12:02

rokoni szálak
En eddig azt hittem, hogy minden Kardevan rokonom. A multkor kaptam Becsbol egy levelet, amelyben egy lehetseges uj rokon jelentkezett: nevet nem akarom feltarni, de az o edesapja Wolff Ödön Lajos/Edmund Ludwig/ Mateocz/Matzdorf-ban született 1902-ben. Edesanyja neve Kardevan Berta volt aki Felkan/Poprad/ született. Tudomasa szerint volt Budapesten egy testvere Kardevan Ede. Az en nagybátyám nem tud Ede nevu rokonrol ebben az idoben Pesten. Vagy tevedne? Udvozlettel: Dr. Kardevan Peter geofizikus, (evangelikus)
Kardeván Péter, 2007-03-19 13:14:24

Poprád-Felka
1) A Kardeván család ősi háza Felkán vol. Szüleimmel 1942-ben még láttam a ház nagyobbik részét, amelynek felét a Poprád- Ótátrafüred között épült villamos vasúti vonal építése miatt bontották le. Úgy emlékszem, még egy évszám is látszott a kocsibejáró méretű kapu felett a sárga falon, amit Édesanyám megmutatott Talán még meg is találnám a házat, emlékszem melyik kanyarban volt. 2) "Ede" nem Kardeván Andor (->Endre->Ede)nagybátyád elértett neve lenne? Ölel Gr. Gyula
Greschik Gyula, 2007-12-02 11:25:19

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.