Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Síremlékek a Szt. Jakab templomban

2011.05.23

A lőcsei Szent Jakab templom mindenekelőtt Pál mester által készített főoltáráról híres. Már kevesbé ismert, hogy egyben egyedülálló gótikus oltárok gyűjteménye is. A kevésbé ismert emlékekhez tartoznak a 14-18. században keletkezett sírfeliratok és síremlékek, talán Szlovákiában a leggazdagabbak. A több mint negyven síremlék, sírtábla és pajzs különféle művészi értéket képvisel, de összességükben hatalmas történelmi és kultúrértéke van. A reneszánsz és a reformáció idejében az emberi figyelem elfordult az Istentől, a transzcendes eszméktől, és az ember felé fordult. Az ember síremlékeivel bejutott a templomokba is. Oltárokat már nem épített, de a templomban halmozódtak a síremlékek, pajzsok, sírkövek, amelyek a templomban eltemetett embereknek állítottak emléket, legyenek ezek a kriptába vagy csak a templom padozata alá temetve. Az ilyen temetés teljesen gyakori volt egészen II. Józsefig, aki aztán betiltotta. Később azonban az emberek visszatértek az ilyen temetkezési módhoz, a temetőkben lévő kriptákat - bár ritkán, de - ma is használják. Az ellenreformáció alatt azonban a templomokból több sírfeliratot, mint oda nem valót eltávolítottak. A lőcseiek megfontolt hozzáállásának jele, hogy hasonlóan ahhoz, ahogy a reformáció alatt megtartották régi oltáraikat, az ellenreformáció után is meghagytak a templomban számos síremléket és sírfeliratot. Csak a lobogókat, páncélöltözeteket és fegyvereket távolították el. Mivel több sírfeliratot a templom padlójába helyeztek, ezek járkálással elkoptak, és ezzel megsemmisültek. Ezek közül többet úgy mentettek meg, hogy a templom falához vagy oszlopaihoz állították őket. Számos sírfelirat ma is az eredeti helyén található. Ezek többnyire kőből készültek és már eredetileg erősen a falhoz vagy oszlophoz voltak rögzítve. Több sírfeliratot a templom festése vagy felújítása alatt áthelyeztek. Főleg a hátsó kápolnákba kerültek, amelyek így galéria jelleget kaptak. Megemlítendő, hogy sok sírfeliratot a saját költségén a plébaniahivatal újítattott fel. Az állam csak az utóbbi időben járul hozzá a templom felújításához.

    A síremlékeknek és a sírköveknek azonban mindenekelőtt nagy művészi értéke van. Több síremléken vagy sírkövön festett kép vagy szobor is van, avagy önmagukban az építészeti vagy művészeti megoldásuk miatt művészeti tárgyak. Többségükön családi címer található. Ezért a nemesi és polgári címertan pótolhatatlan forrását is jelentik. Csaknem mintegyik sírfeliraton szerepel az elhunyt neve, kora, elhalálozásának időpontja, de címei is, amelyből következtetni lehet társadalmi pozíciójára. Nem csak polgárok sírfeliratai vannak meg, hanem a főnemességé is, főleg a Thurzó családé - ez a család történelmünkben fontos szerepet játszott. Nem egy sírfelirat tájékoztat arról, honnan jött az adott család Lőcsére, mi volt a foglalkozása. Gyakoriak a Biblia idézetek, de verses idézetek is, ebből a kultúrszintre következtethetünk. A feliratok túlnyomó többsége latinul van, de német feliratok is találhatók - ezeket német nyelvemléknek tekinthetjük. A sírfeliratok nagy többségét a helyi faragók és vésnökök készítették. Egyes sírfeliratokat azonban importáltak, megrendelésre készítették és ide hozták. Ezért ezek is figyelemre méltók.

    A legrégibb sírkő a Szent György-kápolnában található, nagyon valószínű, hogy az eredeti helyén. Vörös márványból készült, a kápolna építőjének szentelték, Ulenbach György kassai polgárnak, aki 1392-ben hunyt el. A feliraton kívül a sírkövön a címere is megtalálható, ez egy pajzs, felfordított kereszttel, amelyet egy hullámvonal vág át. A sisak dísze egy bagoly, németül Eule (Eulenbach, Ulenbach).

    Az északi előteremben két kerek alakú sírkő található. Az egyik Wilhelm von Reichenburg, német landsknecht kapitányé 1538-ból, a másik a Szepesi vár kapitányáé, Perner Kristófé, aki 1528-ban hunyt el. Lőcsei Bálint faragó és festő készítette.

    A templomban legtöbb síremlék és sírfelirat a Thurzó családé. A család Betlenfalváról (Betlanovce) származott, a 15. és 16. században Lőcsén laktak. A család több tagját, még ha Lőcsén kívül is teljesítettek szolgálatot, a lőcsei Szent Jakab templomban temették el. A templom középső hajójában a főoltár előtt voltak a kriptáik és szarkofágjaik. Ezeket a városi előljáróság parancsára 1753-ban felszámolták, ekkor a sírokból több gyönyörű ékszer került napvilágra. Az ónból, rézből vagy ezüstből készült koporsókat is eladták. A sírköveket a hátsó keresztelő kápolnába helyezték át, a mai helyükre. Néhány síremlék más helyre került. A templom déli hajójának külső oldalán található a legrégibb thurzói síremlék, amely vörös márványból készült a 15. század második felében. A keresztelő kápolnában több thurzói síremlék található, címerrel, de az elhunyt szobrával is. A legrégibb I. Thurzó János síremléke, aki bányamérnök és krakkói polgár volt, 1508-ban hunyt el. A következő II. Thurzó János síremléke, aki szepesi főispán volt, 1558-ban hunyt el. Művészileg a legértékesebb I. Thurzó Alexius síremléke. Alexius bányatulajdonos és pénzügyi szakember volt, később királyi pohárnok és királyi bíró. Síremléke a német reneszánsz gyönyörű műve, feltételezhetően Augsburgban faragták. Fehér márványból van, egy kereszt, amely alatt Alexius térdel nejével és három lányával. 1543-ban hunyt el. Szintén nagyon értékes II. Alexius síremléke 1594-ből. A templom főhajójában a negyedik pillérnél található. Az elhunyt térdelő alakját ábrázolja, aki az Istentől kapja a lelkét - egy gyermeket. A síremlék alsó részén Thurzó teste van, amelyből egy kisgyermek alakjában elszáll a lélek. A síremlék feletti pajzson két delfin van, ami Lőcsére jellemző. Márvány sírtáblája és fából faragott síremléke van III. Thurzó Kristófnak is, Szepes és Sáros vármegye főispánjának, 1614-ben hunyt el. Hasonló, de igényesebb sírfelirata van Thurzó Sztaniszlávnak is, Szepes vármegye főispánjának és palatinusznak. Ezt a sírfeliratot 1626-ban a szepesolaszi (Spišské Vlachy) Weingard Hans készítette. Ez egyben az utolsó thurzói sírfelirat is a lőcsei templomban, mivel röviddel ezután a Thurzó család férfiágon kihalt.

    Történelmi szempontból a legértékesebb az Urbanovitz Márton kőfaragó által feleségének Margitnak, Pál mester unokájának készített sírfelirat. A szövegből megtudjuk, hogy a lőcsei főoltár alkotója Pál mester volt. A sírfelirat eredetileg a templom déli előtermélének külső falán volt elhelyezve, de mivel az időjárási viszonyok nagyon megviselték, 1989-1990-ben felújították és áthelyezték a templom belsejébe. A sírfelirat másolata a harangláb földszintjén található.

    A Máriahó-oltár mellett két márvány sírfelirat található. Az egyszerűbb 1593-ből Tribel Gergely "de Jarisch in Ivanovics" nemzetközi hírnevű kereskedőé. A másik díszesebb, 1612-ből, több alabástrom dombormű van rajta. A bajorországi Schobenhausen városból származó Rhael Antal bányamérnöké, a Roll család elődjéé. Róluk kapta nevét a margitfalvai (Margecany) Főnixhutta (Rolova Huta).

    A hajó második oszlopán Engelhart György címeres kőfelirata található 1598-ból. A templom északi bejárata fölött egy pazarul díszített síremléket látunk 1649-ből, a templom ismert mecenása - Pobst Frigyes - címerével. Pobst Frigyes építtette az orgonát és a szószéket. Hasonló, de bearanyozott síremlék az orgona empóriumán is található, a szószékkel szemben: Amman Jeromos, ismert kereskedőé.

    Az északi hajó hátsó részében található Rompauer Mátyás egyszerű sírfelirata 1640-ből. Az északi hajó hátsó kápolnájában több fából faragott sírfeliratot helyeztek el. Ezek azelőtt a templom legkülönbözőbb helyein voltak. Két sírfeliraton dombormű is van: a Mennybemenetel az 1670-ből származó Schwab János sírfeliratán, valamint az Utolsó ítélet az 1672-ből származó Gosnovicer Mátyás sírfeliratán. Két további sírfeliraton értékes kép is van: Lázár feltámadása és a Születés (a Születés Girschner György, lőcsei szenátor 1672-ből származó sírfeliratán van).

    A templom déli hajója keresztelő kápolnája tele van sírfeliratokkal és síremlékekkel. Legtöbb a Thurzó családé. Ezenkívül találhatunk itt más értékes sírfeliratot is, értékes képekkel, pl. Jákob álmát az 1602-ből származó Buchwald György sírfeliratán, az Utolsó ítéletet Greff Lőrinc szenátor 1609-ből származó sírfeliratán, valamint két további a szembelévő falon a Getsemáni kert motívumait és Júdás árulását ábrázolják.
    A templom déli hajójában is több értékes sírfelirat található. A templom legnagyobb sírfelirata a keresztelő kápolna mellett van, Wolf Jánosé, akit rablók támadtak meg az Eperjesre (Prešov) vezető úton, amikor a város pénzét vitte oda és aki hazatérte után belehalt sebesülésébe. A sírfelirat 1625-ből származik és Krisztust a sírban ábrázolja. A bejárat mellett Putischer Dániel kőből készült címeres sírfelirata van 1652-ből; a bejárat másik oldalán pedig Hain Miklós - az ismert lőcsei krónikás apja - sírfelirata 1659-ből. Itt találhatjuk még Zabler Hiob, lőcsei evangélikus lelkész sírfeliratát egy domborművel - Egy kislány feltámadásával 1663-ből, amelyet nejének készíttetett.

    A leggazdagabb lőcsei családok közé tartozott a Lang család, e családba több módos kereskedőcsalád fia is benősült. Jólétükről két fekete márványból készült, alabástrom szobrokkal kiegészített sírfelirat is tanúskodik. Ezek a déli hajó elején találhatók, a Szent Anna-oltár és a Szent Jánosok oltára közelében. A krakkói Lang Kristóf sírfeliratán egy kereszt a központi motívum, míg Lang Jánosénak központjában a felirat van. A második sírfelirat 1639-ből származik. Elhelyezésénél le kellett szerelni a Szent Anna-oltár hátsó fix szárnyát, amely emiatt a későbbiekben el is veszett.

    Több sírfelirat a templom külső falán helyezkedik el, de számosat közülük az időjárási viszontagságok már olvashatatlanná tettek. 1988-ban Eickler Mihály 1629-ből származó sírfeliratát újították fel. Eredeti helyén, a déli előterem nyugati falán a sírfelirat másolata látható.

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.