Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Lőcse - Vasárnapi újság 1854-1860

2010.11.01

Lőcse.
(Szepesmegyében.)

Lőcse hajdan nevezetes város volt s főhelyet foglalt el a szász lakosságu szepesi városok közt, mellyek már a XI. században hiresek voltak s mind politikai, mind egyházi tekintetben különös tartományt képezének. IV. Béla szép kiváltságokkal ajándékozta meg s királyi várossá tette. Itt lakott a szepesi gróf is, de ez lakását 1440ben Ulászló parancsára Késmárkra tette át. De azért Lőcse nevezetes város maradt s Kassa, Eperjes, Bártfa és Késmárk városokkal egyetemben a magyar-lengyel kereskedésnek volt egyik főpiacza. Sőt később Kassa hanyatló kereskedését is Lőcse és Késmárk ragadta magához. Késmárknak hosszu időig volt vetélytársa a kereskedésben. Mindkét város birt árumegállitó joggal s e miatt, miután egymáshoz közel feküsznek, sokszor összeütköztek nemcsak érdekeik, hanem a csatamezőn fegyvereik is, még pedig véresen s egész dühvel, ugy hogy az I. Ferdinand s Zápolya alatti zavaros időben valóságos kis háborut folytattak egymás ellen, ágyukkal természetesen a mint illik. Wagner följegyezte ez időből hogy a késmárkiak Lőcse ellen olly saját találmányu tüzgolyókat használtak, mellyek tüzét nem lehetett eloltani. De azért Lőcse is, mint e kor szelleme és kivánalma szerint majdminden iparos város, Igen kitünteté magát hadszerek, ágyu, ágyugolyó, puskagolyó, lőpor stb. készitésében, ugy hogy több izben, e hadszerekben rótta le királyi adóját.

Kép


Lőcsei sétatér.

 

Messze földön nem találta párját annak idejében a lőcsei egyház orgonája, mellyet 1623-ban Komic Kristóf készitett 13,000 forintért, melly magára vonta minden műértő csudálatát. Hasonlón hires volt a lőcsei torony is, melly 1647-ben épült s réz födelére 100 mázsa rezet, ugyanannyi vasat s 13 m. ónt dolgoztak fel. – 1652 táján itt már volt rézmetsző is, bizonyos Kremieniz, ki többek közt Wesselényi Ferencz arczképét is részbe metszé. – E képről 1840-ben az irta Horváth Mihály, hogy biztos kutfőből tudja, miszerint nemrég Krapinai István birtokában volt. Vajha előkerülne valahonnét a – pesti Nemzeti muzeumba.

Ez időtájt a város méhserrel nagy kereskedést üzött s 17,000 akó vitetett ki határából. – 1601- és 1604-ben Bocskay hajdui, 1619-ben Bethlen Gábor, 1682-ben Tököly seregei szorongatták Lőcsét. II. Rákóczy Ferencz 7 évig birta s 1710-ben vették tőle vissza a királyi hadak.

Kép


Lőcsei főpiacz.

 

A város kies fekvésü dombon terül el Eperjeshez 6 1/4 mérföldnyire. Főékessége a közepén levő négyszegü piacz. A nagy és régi kath. templomban áll a fönebb emlitett hires orgona s a Thurzó-nemzetség sirkövei. Jelesb épületei az evangelikusoknak 1837-ben fölszentelt egyszerüen szép nagy temploma, melly párját alig találja hazánkban; a nagy városház (l. kpünkön), a szép megyeház, a régi Thurzó-ház stb. Hajdan e város igen meg volt erősitve, most mély sánczait gyümölcsös kertek foglalják el. Itt székel a szepesmegyei törvényszék; van gymnasiuma, könyvnyomdája stb. Lakossága német és tót, számra 5400; főfoglalkozása a kézmivesség, kereskedés, földmivelés. A lőcsei borsó nagy szeme és jó ize által igen hires; nevezetes fehér méhsere és sajtja is.

Könyvnyomdája régi időben igen hires volt, s a latin és magyar irodalom legtöbb termékei itt láttak napvilágot. Erre mutat a kalendáriumainkon sokáig divatozott ama felirás: „A régi hires lőcsei formára.”

 

A mappában található képek előnézete Új városképek