Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A régi orgonáról

2007.09.27

Örömmel figyelem a lőcseiek növekvő érdeklődését a város történelme és történelmi emlékei iránt. Az idegenvezetők világnapja alkalmával tűnt fel az érdeklődők számának nagy növekedése. Egy kétórás városi vezetésben gyakran nincs mód részletesebben bemutatni a kevésbé feltűnő alkotásokat, a mi őseink keze munkáját. Ezért itt osztom meg Önökkel a következő információkat.

Bemutatom Önöknek azt a kevéssé ismert műkincset, amelynek ebben az évben lesz a háromszáztizedik születésnapja. Ez a pompás alkotás az evangélikus templom barokk orgonája.

A 17. század végéről származó, ismeretlen eredetű, figyelemreméltó öreg orgona a lőcsei evangélikus templom régi orgonája. Újházi János tehetős kereskedő adományozta 1697-ben az akkori artikuláris fatemplomnak. A templom a Rákóczi szabadságharcban kigyulladt és leégett, de az orgona csodával határos módon épségben maradt. Tíz év múlva az orgonát megnagyobbították és átvitték az újabb fatemplomba, amelyik a mai evangélikus temetőben állt, és amelynek mára már csak a kapuja maradt meg emlékül. Kerek 170 év múlva, 1837-ben a mai klasszicista evangélikus templomba került az orgona, a lőcsei Zimmer Andreas orgonakészítő mester telepítette át, aki a játszóasztalhoz új mechanikát készített, új fújtatót és egy cinből készült regisztert adott hozzá. 1869-ben Stanczer Johann végzett további javításokat és felújításokat, aki Ludwig Mooser mesterlegényeként érkezett Lőcsére. Az orgonának eredetileg nem volt pedálja, és a klaviatúrája a szekrény hátsó falán volt. A homlokzata öt részes volt. A széles, hátul elhelyezett szélső részek tartalmazzák az elöl elhelyezett fa síptokokat, ezeket később szerelték fel, hogy elfedjék velük a nagy sípokat és a pótlólag beépített pedált. Az orgonát faragott akantusz levelek díszítik, a középső tornyon helyezték el az adományozó címerét. A párkány fölötti háromszögű csúcs a reneszánsz stílusra emlékeztet. Feltűnő a homlokzati sípok fekete és arany polychromiája. A sípok festése speciálisan a Szepességre és Kelet-Szlovákiára jellemző, a közép-szlovákiai mestereknél nem fordul elő.

1932-ben az egyházi tanács új, 29 regiszteres hangszert vásárolt a krnovi Rieger testvérektől. Ez időtől fogva a régi orgona az emporium keleti oldalán áll. Nem használják, nem gondozzák.

Az orgonákat bizonyos időnként át kell hangolni és restaurálni. Amikor ezt a munkát az új orgonán meg akartuk rendelni, a mester felajánlotta, hogy munkájáért az öreg orgonát kéri. Ezt persze nem fogadtuk el. Reméljük, hogy eljön az idő, amikor az öreg orgona meg lesz javítva, és hangja betölti templomunkat, ünnepélyes hangversenyek alkalmával pedig a két mesteri hangszer duettje úgy bezengi a templomteret, ahogy semmilyen hangversenyterem nem képes zengeni.

Csodálattal tisztelgünk a távoli idők mesterei előtt, mert kézi munkával alkották műveiket, és nem használtak más energiát. Ennek a mesterműnek adományozója előtt is köszönettel tisztelgünk.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Székesfehérvár

(Stigler Lajosné, 2009.08.30 21:19)

Nagyon szeretném látni az orgonáról készített felvételeket